Változások a rovarirtószerek engedélyező hatóságainál az elmúlt évtizedekben
A biocid termékek (ideértve a rovarölő és rágcsálóirtó szereket) engedélyezése és forgalombahozatalának ellenőrzése sokáig az egészségügyi igazgatás, azon belül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatáskörébe tartozott. A 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról (Kbtv.) felhatalmazást adott a biocidok nemzeti szabályozására, mely alapján született meg a 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM–FVM–KvVM együttes rendelet. E rendelet kimondta, hogy általános esetben a biocid termék csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által kiadott engedély birtokában hozható forgalomba és használható fel
portal.nebih.gov.hu. Vagyis korábban az OTH (az országos tisztifőorvos) volt az engedélyező hatóság a rovarirtó és rágcsálóirtó szerek esetében. Ennek megfelelően az ÁNTSZ szervezetrendszerébe tartozó szakintézmények végezték a termékek értékelését, engedélyezését és a közegészségügyi célú felhasználás ellenőrzését.
Az Európai Unió 2012-ben kiadott Biocid rendelete (528/2012/EU) új kereteket szabott a biocid termékek engedélyezésére. Az EU-s szabályok életbelépése után Magyarország átmeneti nemzeti engedélyezési rendszert tartott fenn mindaddig, amíg az egyes hatóanyagok uniós szinten jóváhagyásra nem kerültek
nnk.gov.hu. Ezt az átmeneti rendszert a 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet rögzítette, amely továbbra is az OTH-t jelölte ki illetékes hatóságként a nemzeti engedély iránti kérelmek befogadására és elbírálására
faolex.fao.org. Tehát a 2010-es évek első felében még mindig az ÁNTSZ/OTH látta el a biocid irtószerek engedélyezését, noha az eljárásokban már együttműködtek más szervekkel is.
A NÉBIH létrejötte és hatásköre kiterjesztése
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2012. március 15-én jött létre, a korábbi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogutódjaként
hu.wikipedia.org. Alapvetően az Agrárminisztérium háttérintézményeként működő NÉBIH a teljes élelmiszerlánc biztonságáért felel – ide tartozik többek között a növényvédő szerek (mezőgazdasági peszticidek) engedélyezése és felügyelete is. A rovar- és rágcsálóirtó szerek azonban jellemzően nem növényvédő szerek, hanem biocid termékek, így engedélyezésük korábban nem a mezőgazdasági, hanem az egészségügyi hatósághoz tartozott.
Ennek ellenére a NÉBIH hatásköre a jogszabályok révén kiterjedt bizonyos biocid termékekre is, különösen ha azok az állategészségügy területéhez kapcsolódnak. Ezt rögzíti a 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről, amely meghatározta az állategészségügyi biocid termék kategóriát. Eszerint például az állathigiéniai célú fertőtlenítőszerek, valamint az olyan rovarölő, atkaölő szerek és repellensek, amelyeket nem közegészségügyi kártevőnek minősülő élősködők ellen, állatok tartási környezetében vagy közvetlenül állatokon alkalmaznak, a NÉBIH illetékes igazgatóságának (Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága – ÁTI) hatáskörébe tartoznak
portal.nebih.gov.hu. Más szóval, a mezőgazdasági/állategészségügyi felhasználású biocidok engedélyezését már a 2009-es rendelet óta a NÉBIH végzi.
A 316/2013-as kormányrendelet is rendelkezett a NÉBIH szerepéről: előírta, hogy a nemzeti engedélyezési eljárásban a NÉBIH szakértőként vegyen részt bizonyos terméktípusok (pl. 3., 5., 18., 19. terméktípus – állategészségügyi és egyéb rovarirtó szerek) értékelésében
faolex.fao.org. Továbbá a gyakorlati hatósági ellenőrzést – az engedélyezett termékek forgalmazásának felügyeletét, illegális vagy nem megfelelő készítmények kiszűrését – már ekkor is nagyrészt a NÉBIH ellenőrei látták el. Erre utal, hogy ha egy laboratóriumi vizsgálat szabálytalanságot tárt fel egy biocid terméknél, arról a labor a NÉBIH-et értesítette, amely megtette a szükséges intézkedéseket, és erről tájékoztatta az OTH-t is
faolex.fao.org. 2015-ben pedig a két hatóság (NÉBIH és OTH) hivatalos együttműködési megállapodást kötött az adatszolgáltatás és az ügyintézés összehangolására
parlament.hu. Mindez jelzi, hogy a feladatmegosztás már a 2010-es évek közepén is kialakult: a közegészségügyi hatóság (OTH) hozta meg az engedélyezési döntést, de a NÉBIH szakvéleményező és ellenőrző szerepet töltött be, különösen az élelmiszerláncot érintő területeken.
Jelenlegi szabályozás és hatáskör (változások időben)
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2018. október 1-jével jött létre az ÁNTSZ szervezeti átalakítása nyomán, átvéve az OTH feladatait. Ezzel összhangban módosították a biocid termékekre vonatkozó jogszabályokat is. A 316/2013. Korm. rendeletet kiegészítették olyan rendelkezéssel, miszerint az egészségügyi kártevőirtó szerek (azaz a közegészségügyi célú rovar- és rágcsálóirtó biocidok, továbbá a gázosítószerek) továbbra is csak az országos tisztifőorvos által kiadott engedéllyel hozhatók forgalomba
njt.hu. Ezt a mai napig érvényes szabályt a 2018. szeptemberében kiadott 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet rögzíti, amely több jogszabályt – köztük a 316/2013-as rendeletet – módosított az NNK létrehozásával összefüggésben. Vagyis a humán-egészségügyi kártevőirtó szerek engedélyezése formálisan továbbra is a népegészségügyi hatóság feladata, nem a NÉBIH-é. Ugyanez a kormányrendelet megerősítette, hogy az ivóvíz-fertőtlenítők és egyéb fertőtlenítő biocidek engedélyezése is az országos tisztifőorvos hatáskörében marad
Összefoglalva: a NÉBIH 2012-es megalakulása óta fokozatosan vált érintetté a rovar- és rágcsálóirtó szerek felügyeletében. Engedélyező hatóságként elsősorban az állatgyógyászati/állathigiéniai célú biocidoknál kapott szerepet a 128/2009. FVM rendelet alapján
portal.nebih.gov.hu, míg a közegészségügyi irtószerek engedélyezése jogilag mindvégig az OTH, majd jogutódként az NNK (országos tisztifőorvos) kompetenciája maradt
njt.hu. Ugyanakkor hatósági ellenőrzésért és piacfelügyeletért a NÉBIH is felelős lett – a két terület hatásköreit a jogszabályok egymáshoz rendelik, biztosítva az együttműködést. Jelenleg a biocid termékek engedélyezését az uniós 528/2012/EU Biocid rendelet keretei között, nemzeti szinten pedig a módosított 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet és kapcsolódó miniszteri rendeletek alapján végzik. Összetett hatásköri változás figyelhető meg: míg az engedély kiadását ma is a népegészségügyi főhatóság végzi (a NNK keretében), addig a felügyeleti és ellenőrzési felelősség erőteljesen a NÉBIH-hez került, különösen az élelmiszerláncot érintő területeken
Az ide vonatkozó főbb magyar jogszabályok tehát a következők:
- 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) – a kémiai biztonságról szóló törvény, mely felhatalmazta a kormányt és minisztert a biocidok szabályozására.
- 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM–FVM–KvVM együttes rendelet – a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről; rögzítette, hogy a rovar- és rágcsálóirtó szerek forgalmazását az OTH engedélyeziportal.nebih.gov.hu.
- 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről – meghatározta az állategészségügyi biocid termékek körét, amelyeket a mezőgazdasági hatóság (ma NÉBIH) engedélyez; ezzel NÉBIH hatáskört kapott pl. egyes állattartó telepi rovarirtó szerek engedélyezéséreportal.nebih.gov.huportal.nebih.gov.hu.
- 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (BPR) – az uniós biocid rendelet, amely egységes keretbe foglalta a biocid termékek engedélyezését az EU-banportal.nebih.gov.hu.
- 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet – a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól; az EU-s BPR hazai végrehajtását és az átmeneti időszakot szabályozza, kijelölve az OTH-t nemzeti hatóságkéntfaolex.fao.org, és előírva a NÉBIH közreműködését szakértői és ellenőrzési szerepbenfaolex.fao.orgfaolex.fao.org.
- 162/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet – az NNK létrehozásával összefüggésben módosította a vonatkozó kormányrendeleteket; megerősítette, hogy az egészségügyi kártevőirtó szerek engedélyezése az országos tisztifőorvos hatáskörében maradnjt.hu.
E jogszabályok alapján látható, hogy a NÉBIH 2012-től fokozatosan vált kulcsszereplővé, de nem egyetlen konkrét dátummal történt meg a feladatátvétel. A rovar- és rágcsálóirtó szerek engedélyezése terén a mai napig megoszlanak a feladatok: a jogi engedély kiadásáért felelős hatóság az egészségügyi (NNK), míg a gyakorlati felügyelet és szakértői értékelés terén a NÉBIH is illetékes, az említett jogszabályi felhatalmazások alapján.
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) korábban jelentős szerepet játszott a rovarirtó szerek engedélyezésében és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveinek kidolgozásában. Az OEK feladatai közé tartozott az egészségügyi kártevők elleni védekezés irányítása és szakmai felügyelete, beleértve a rovarirtó szerek engedélyezését is. aedescost.eu+1nnk.gov.hu+1
Az OEK megszűnését követően ezen feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vette át, amely jelenleg is meghatározza az engedélyezett irtószereket és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveit. aedescost.eu
